„TÖBB MINT KLEZMER...”
Több, mint
10 éve…
1998-ban, egy kis budapesti zsinagógában, Deutsch László főrabbi úr, a héber nyelv „rejtelmeibe” vezetett be. A záróünnepségen, köszönetképpen barátommal, Oromszegi Bence zongoraművésszel - aki akkor a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola tanára volt - előadtuk kedvelt izraeli dalainkat. Az eseményről készült egy amatőr felvétel, amit egy "szerencsés véletlen" folytán Raj Tamás főrabbi úr is meghallgatott. Bíztatására komolyabb munkába fogva, barátaimmal rendszeresen összejöttünk, és egyre gyarapodtunk, különböző hangszereket bevonva. Végül mára már 9, de sokszor 10-12 nagyszerű muzsikus barátommal muzsikálhatok, akik javarészt klasszikus zenekarok tagjai, mint a Magyar Állami Operaház, a Honvédség Központi Zenekara, a Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar, de jazz-, világ-, és népzenészek is találhatók sorainkban.
Első nyilvános fellépésünk a Zsidó Nyári Fesztiválon volt, melynek azóta is rendszeres fellépői vagyunk. Több alkalommal adtunk önálló estet Európa legnagyobb Zsinagógájában, a Dohány utcában, illetve vettünk részt Magyar-Izraeli Kulturális Napokon az ország különböző városaiban, Holocaust megemlékezéseken (többek között Mezei András költővel a Vigadóban), antiszemitizmus és rasszizmus elleni fesztiválokon, klezmer és irodalom rendezvényeken, film és színházi produkciókban, kiállítás megnyitó ünnepségeken, valamint a 10 év alatt kb.100 esküvőn is részt vehettünk. Öt év óta rendszeresen lépünk fel, – csütörtökönként- a CARMEL étteremben.
Első lemezünket 2000-ben, Raj Tamás főrabbi úr (Makkabi Könyv- és Zenemű Kiadó) jelentette meg. Ezen mind népszerű, mind kevésbé ismert héber dalok és zsoltárok hallhatók az együttes hangszerelésében. 2003. április 5-én a FONÓ Zeneházban koncerteztünk, ahol két lemezre való anyagot rögzítettünk. A koncert második részében jiddis dalok hangoztak el, melyről 2003. nyarán jelentettük meg új CD-nket. Azóta ezekből a dalokból új produkció is született- Yoshke címmel, ami átmenet a koncert és a színház között. A hajdan virágzó „jiddis színház” elfelejtett hangulatát kívántuk felidézni, azt a környezetet és kultúrát, melyben e dalok születtek. Ennek DVD felvételén, a világhírű „Klezmer” muzsikus, író, rendező: Yale Strom működik közre. Majd elkészítettünk egy bibliai próféciákat megéneklő héber nyelvű lemezt, tradicionális haszid és közismert Izraeli dalokkal, a „Menyegző a Cionon” –t. Ez egy nagy találkozásról szól, melynek színhelye Izrael örök fővárosa: Jeruzsálem lesz. A 7. évi jubileumi DVD kiadványunkon olyan kiválóságok működnek közre, mint Szakcsi Lakatos Béla világhírű jazz zongorista és egy autentikus romazenét játszó együttes. Közös műsorunkban héberül és romani nyelven szólaltatunk meg bibliai zsoltárokat.
Repertoárunkban a kelet-európai klezmer mellett, a jiddis és izraeli tradicionális ill. modern dalok és táncok fontos helyet foglalnak el. Célunk - többek között - a zsidóság dallamainak magas szintű interpretálásán túl, visszatalálni e dalok szellemi gyökeréhez és forrásához, a Biblia valóságához. Ezért lett a szlogenünk: „Több, mint klezmer”.
2004. márciusában Orbán Ferenc kezdeményezésére alakult meg a zuglói zsinagógában a „SABBATHSONG KLEZMER KLUB”, ahol oldott hangulatban került sor a klezmer dallamok és táncok tanulására.
Pár évvel ezelőtt Rostás Csaba a népszerű roma zenész kereste meg a Sabbathsong Klezmer Band- et azzal az ötlettel, hogy az Eszter könyvéből készítsünk egy zenés játékot, amely sajnos az egyre erősödő rasszizmus és antiszemitizmus ellen veszi fel a küzdelmet. Ezzel egy időben Kállai Pista bácsi, az Operett Színház kiváló dramaturgja - aki látta a „Yoshke” című darabunkat- elmesélte, hogy 1944-ben Fényes Szabolcs, a színház akkori igazgatója sokakat bújtatott a lakásán, ill. a színház pincéjében. Miközben a bujkáló művészek és írók várták a sorsuk jobbra fordulását, hogy a pánik hangulatot és a félelmüket elüssék, népszerű jelenetekkel (Hacsek és Sajó…) próbálták egymásban tartani a lelket. Ez a megtörtént esemény adta az alap ötletet darabunk keretjátékához. 2006-ban, a Zsidó Nyári Fesztivál első napján nagy sikerrel mutattuk be a bibliai Eszter könyvéből készült „A Láthatatlan Kéz” című musicalt. Az együttes tagjai: Oromszegi Bence, Ábrahám János, Pánczél Tamásés Szentkirályi György írták hozzá adalokat. A kelet zenei világa és a klezmer keveredik a modern értelemben vett musical stílussal, mely nem nélkülözi, - kuriózumként- a roma motívumokat sem. Az élet szeretete, szerelem, háború és béke története ez, sok humorral mely tükröt tart az emberiség egyik legáltalánosabb - korszakokon átívelő- problémájának felismeréséhez, hogy az ember gyűlölete semmilyen nézőpontból sem elfogadható, legyen az akár személy vagy népcsoport.
„A Láthatatlan Kéz”
A három idősíkban játszódó történet napjainkban, egy pinceszínházban kezdődik, ahol épp egy 60 éve levett darabot próbálnak az öreg színfalak között. A rendező, (Pintér Burus Sándor rendező és dramaturg) nagyapjáról mesél, aki a színház művészeként zsidókat, romákat, és más menekülteket bújtatott itt a II. Világháború alatt. Hirtelen kitör a vihar, kiold a biztosíték, egy robbanás és 1944-be a történelem színpadára érkezünk. Márton, aki jószívű, jó kedélyű étterem tulajdonos (Masa Tamás) kintről érkezik, ahonnan életét kockáztatva élelmet szerzett kishúgának. Megrögzött ateista, főleg azóta, hogy szeme előtt kínozták meg és hurcolták el testvérét, pedig vele ellentétben hithű életet élt. Megérkeznek Márton roma zenész barátai, Antal (Rostás Csaba), Döme (Király Márk) és Csiriki (Balogh Liliann), akiknek ugyanúgy menekülniük kell, mint Ábrahám fiainak. Betoppan egy fura szerzet is, egy jobb időket látott opera díva, Bella (Masa Anita) aki e torz időkben lopásból „él”. Üldözője egy nyilas tiszt, Hámori, (Szabó Endre ex-rockszínház) aki társával, Pállal (Medve Zoltán) idáig követi. Mikor lelőni készül a hölgyet, berobban a kijárat. A benn rekedt színes kis társaságon kezd úrrá lenni a félelem, de még mielőtt kitörne a pánik, János a színész egy fura ötlettel áll elő: játsszák el „ A Láthatatlan Kéz „ című színdarabot. Szerepet osztanak, a pince egy rövid időre a Perzsa király, Ahasvérus udvarává változik, aki épp új királynőt választ: Esztert (Horváth Dalma/Létay Kiss Gabriella).
A 2007-es Fesztiválra „Ez is Klezmer, az is Klezmer…” címmel, egy olyan összeállítást mutattunk be,- melyet az elmúlt évben, több városban is nagy sikerrel adtunk elő-, amely a klezmer zene széles skáláján kíséri végig a hallgatókat.
A 10 éves fennálásunk évfordulója alkalmából, nagyszabású műsorral készültünk a 2008-as Zsidó Nyári Fesztiválra. Új műsorunk címe volt: "SABBATHSONG MENNI ÁMERIKÁ...." trombitásokkal, pozanosokkal, szaxofonosokkal, kiegészülve igazi nagy bigband hangzást adva. A közel 20 főből álló csapatunk Glenn Miller és más híres bigband-ek stílusában szólaltatta meg a népszerű és a kevésbé ismert héber és jiddis dallamokat, ill. a musical és világslágereket. Sztárvendégeink a kiváló nagybőgős Hárs Viktor és a harmónikakirály, Tabányi Mihály voltak!
Tabányi művészúrral egy jótékonysági hangversenyen ismerkedtünk meg, ahol nagyon megragadta őt a zenekar játéka, különösképpen feleségem, Masa Anita énekhangja, mivel sok operadallam átiratát játssza, ill. Pavarottinak is kísérője volt. Anita egyébként a klezmer mellett klasszikus dalok, áriák ill. a kortárs magyar darabok előadója, bemutatója is, aki több nemzetközi énekverseny különdíjasa.
2009-ben, a Magyarországi Zsidó Hitközség dísztermében, Raj Tamás főrabbi úr által kiadott kétnyelvű „Zsoltárok” könyvbemutatójaként adtunk koncertet, melyből Hegedűs D. Géza- Kossuth díjas színművész, rendező olvasott fel.
Sokszor kérdezik, hogy mi köze a zsidóságnak a kereszténységhez- vagy éppen fordítva-tudva azt, hogy az együttes tagjai között, nem csak zsidó származásúak vannak. Valamennyien hiszünk a biblia kinyilatkoztatásaiban, és valljuk, hogy az ószövetségben kapott Messiási ígéretek, próféciák, az újszövetségi időkben váltak láthatóvá, továbbá Izraelre és Jeruzsálemre nézve pedig, a még be nem teljesedett ígéretekre figyelve örvendezünk dalainkban, és reménységgel várjuk, annak közeljövőbeni beteljesedését.
Masa Tamás- ének, trombita, furulya
Masa Anita- ének
Szabó Bálint- klarinét
Pánczél Tamás- hegedű
Bódi Mónika- hegedű
Szentkirályi György- buzuki, gitár
Ábrahám Jazzmer János- pozan
Langer Zoltán- nagybőgő
Andrasics Szabolcs- dob
Rostás Csaba- darbuka
Oromszegi Bence- zongora
Csányi Sándor-harmonika |
|